A veled töltött idő ráébresztett arra, mi hiányzott eddig az életemből. Minél többet vagyunk együtt, annál inkább veled képzelem el a jövőt. Ezt korábban senkivel kapcsolatban nem éreztem! Sőt, lehet, hogy nem is fogom. Mielőtt megismertelek, soha nem voltam szerelmes! Bolond lennék, ha nem küzdenék érted!
2011. március 31., csütörtök
2011. március 30., szerda
...most nincs kedvem gondolkozni. mint az esőcseppek. nem gondolkoznak, hogy hová essenek. csak hullanak alá, és ha épp egy esernyő felfogja őket, akkor lassan csúszva lefelé, irányt változtatva érnek földet.Most jó lenne egy esernyő az életemben. aki kicsit megfogja a csúszásom, egy kicsit lassít rajtam, egy kicsit megsimogat esés közben. Most Rá gondolok, Rá, akivel már annyi mindent megéltem. átéltem. az én esernyőmre...de jó
lenne, ha itt lenne most mellettem...
lenne, ha itt lenne most mellettem...
álmélkodva. megalázva. egy tekintetben. furcsamód. természetesen. elalélva. keményen meghátrálva. mosolyogva. bántva. csodálva. titkon. hazudva. kimondva. egy szót se szólva. letagadva. szépen. örökké. elutasítva. hátatfordítva. vakon. ökölbeszorítva. bámulva. csukott szemmel. simogatva. ütve. szenvedéllyel. közönnyel. akarva. gyűlölve. szégyenkezve. fájva. üvöltve. halkan. sírva. sehogy.
SZERETLEK.
2011. március 28., hétfő
2011. március 27., vasárnap
2011. március 26., szombat
2011. március 23., szerda
2011. március 21., hétfő
2011. március 20., vasárnap
by.: EvcSu™ [Saját szerzemény..!]
Egy borús esős napon elmentél és itt hagytál
Nem tudom mit tettem hogy velem így bántál
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni ennél szebben,
De téged nem érdekel mit érzek, szemed se rebben
Összedőlt bennem minden, mint egy kártyavár
Pedig én azt hittem, hogy stabilan áll
Az ajtón belépve már senki sem vár
Nem tudom mit tegyek, hogy újra engem láss..,
Ne azt, aki eltakarja valódi énem
Nem ez vagyok, nem értem én sem..
Kérlek könyörgök ne felejts el soha
Akkor sem ha szíved belepi a moha,
mint egy fát mi egyedül áll a sötét erdőben
Könnyes szemem megtörlöm egy ócska kendőben..
Minden percben Rád gondolok, csak te jársz a fejemben
Keresem a szavakat csak nézz bele a szemembe
Szeretlek,
és ez nálam nem csupán egy szó
Benned ott van minden, mindenegyes jó..
Elvesztettem kiben mindvégig hittem
De hiszem, hogy még jóra fordulhat minden..
Karomba zárhatlak, csókollak, imádlak
Mindenegyes percben csak téged kívánlak..
[Saját.]
2011. március 18., péntek
2011. március 16., szerda
valakinek mindig fáj. vagy te törsz össze, vagy összetörsz valaki mást. egy olyan embert, aki jobbat érdemel. tudod, hogy mit érez, hisz te is voltál ilyen helyzetben. szemét dögnek érzed magad, egy senkinek. tehetetlen vagy, a bűntudat szétfeszíti a testedet. könnyek záporoznak arcodról, de később elapadnak. gyűlölöd magad. gyűlölöd, hogy mostantól együtt kell élned ezzel. elgondolkodsz azon, vajon ő is így tépelődött-e, mielőtt összetört téged. te akkor válaszokat akartál, de nem kaptál. most válaszokat akarsz adni, de nem tudsz. valakinek mindig fáj. talán mindenkinek.
Igen, az elején rossz. Úgy érzed kitéptek belőled egy darabot, hogy már nem leszel képes normális életet élni. Nem vagy teljes egész, és sose gyógyulsz meg. Megsebeztek, de nem csak úgy egyszerűen, játszottak is veled. Azt hiszed a fájdalom sosem múlik el. De aztán vannak néha olyan napok, mikor nem rá gondolsz, még ha csak pár perc vagy óra, de kicsit ilyenkor megkönnyebbülsz. Talán sikerül elfelejtened, de a sok emlék mindig megmarad, és a rossz napokon, mint valami vírus, úgy törnek elő és akkor újra érzed a fájdalmat. Azt, hogy visszautasítottak, nem kellettél eléggé...pedig te bármit megtettél volna érte...
2011. március 15., kedd
Hősök ♥
Szeretném ha egyszer én lennék a nap
Világosságot hoznék újra látna minden vak
Felmelegíteném az átfagyott kihűlt testeket
Mosolyt csalnék felvidítanám az elborult lelkeket
Szeretném ha egyszer madár lehetnék
Ha lenne két szárnyam és repülhetnék
Útra kelnék szabadon amire mindig vágytam én
Fent a magasban ahol tényleg kék az ég
Szeretném ha egyszer én lennék a víz
Elmosnám a mocskot a szemetet a rosszat a kínt
És ha fentről esnék eső lennék úgy
Ha a földre érnék megtisztulna minden út.
Világosságot hoznék újra látna minden vak
Felmelegíteném az átfagyott kihűlt testeket
Mosolyt csalnék felvidítanám az elborult lelkeket
Szeretném ha egyszer madár lehetnék
Ha lenne két szárnyam és repülhetnék
Útra kelnék szabadon amire mindig vágytam én
Fent a magasban ahol tényleg kék az ég
Szeretném ha egyszer én lennék a víz
Elmosnám a mocskot a szemetet a rosszat a kínt
És ha fentről esnék eső lennék úgy
Ha a földre érnék megtisztulna minden út.
2011. március 12., szombat
2011. március 11., péntek
Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz,
szerelmes szavakra s forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem ajkamon,
olyan ez mint a valóság csak kár hogy álmodom.
Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,
...felébredek és a szívem vadul kalapál.
Körül nézek és te nem vagy sehol se s ettől szenvedek,
mert szeretném ha velem lennél mindig csak velem!
2011. március 10., csütörtök
2011. március 9., szerda
2011. március 5., szombat
Ha valakit őszintén szeretsz, ha figyelsz rá, ha szívetek együtt dobban, akkor minden megváltozik, minden más. Bár a világ körülötted nem változik, te mégis egészen mást látsz, mást hallasz, mást érzel. Jóval többet, sokkal szebbet. Mert már nem a magad zárt, talán önző világából nézed. Kiléptél onnan, mert valaki hívott. Kiléptél, mert már Ő a fontos. Kiléptél, hogy már érte élj.
Azt hiszem az első kérdés, amit meg kell válaszolnom magamnak, hogy képes vagyok-e tenni a boldogságért, hogy képes vagyok-e szeretni még. Mert szeretni nehéz. Ha szeretsz, az nem jelenti azt, hogy téged is szeretnek, pedig szeretve lenni jó és még jobb, ha ezt a tudomásunkra is hozzák. Eltelhetnek évek úgy, hogy becsapod az agyad, de attól még nem lesz igaz, amit hiszel. Az első dolog, amit megtanultam, hogy nem az az igazán fontos, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem az, hogy milyen nagyot tud felelni a szív. Tud akkorát, hogy saját magad is megdöbbensz rajta.
2011. március 4., péntek
A barátság azok közé az érzelmek közé tartozik amelyeket nem lehet szavakkal megfogalmazni. Számomra a barát olyan ember aki, ha tudja, hogy fájni fog akkor is megmondja az igazat. Akkor is, ha sejti, hogy ezer darabra fog tépni a mondandója. Kimondja. Megvárja amíg darabjaimra hullok.Aztán újra összerak. Aki ha sírok addig marad velem, amíg nem nevetek a saját magam szerencsétlenségén. A legszebb dolog a barátságban pont az a dolog ami leírhatatlan.. Az, hogy van köztetek egy olyan kapocs amit semmi sem szakíthat meg. Sem az idő. Sem a halál. Az, hogy érzed, hogy veled van akkor is, ha kilométerek választanak el titeket.. Ha Rá gondolsz érzed a jelenlétét. Hallod, ahogy rajtad nevet. Látod, ahogy mosolyog. Érzed, ahogyan átölel. Tudod, hogy veled van. Gondol rád. Számomra Te egy ilyen ember vagy..
2011. március 3., csütörtök
Hát egy kis Anonim Mc.
Nincsen arcom, nincsen nevem, de még így is remeg a kezem
Amikor a papírra vetem nincsen minden rendben velem
Bennem az érzések minden percben vadabbak lesznek
Nekem nem kellenek a tesztek, nem kell hogy tönkretesztek
Nesztek: itt van hibám, minden bűnöm, minden vétkem
Érted megtettem mindent, de mi érte az érdem?
Kérdem miért nem érdemlem meg, amiért egy éven át küzdök?
Mikor úgy szeretek valakit, hogy mással nem törődök
Akire nem haragszom akkor se, ha itt hagy kis időre
Csak a halálos ágyamon, egy csókot kapjak tőle
Azt hittem erős vagyok, mégis bőgtem mint egy kis srác
Bennem mégis mit látsz? Csak egy ócska papír-firkászt
Akinek színház lett álma, akinek van pár frankó száma,
Akire vár a magánzárka, akinek elszállt már a vágya, akit...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
Mi atyánk ki vagy a mennyekben én már rég nem hiszek benned
De nem játszom neked a szentet, gyere beszélgessünk egyet
Tegyél rendet körülöttem, legyen mindenki kurva boldog
Ha majd újra gyónok, ígérd meg, hogy nem lesznek már gondok
Sorsok dőlnek össze, meg még van ezer apró gikszer
Hogy egy lány van aki szeret, de ő is megcsalt tízszer
Az elmém zavaros, még egy nyugodt tó tükrében is
Én még a plébánost se érdeklem a gyóntatófülkében kis
Szarházinak hív, közben a faszát veri a sztorimra
És halkan röhög azon, hogy sarokba lettem szorítva
Anyám ordít, hogy az életemmel végre valamit kezdjek
Miközben négy diplomával keres száztizenkét-ezret
Én pedig csak egy senki vagyok, az angyaloknak bábja
De legalább azokat a lakatokat én nem magamnak teszem számra
Ami a szívemet bezárja...ja...Ami a lelkemet bezárja...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
Bocsáss meg! Hisz vétkeztem, mert más vagyok mint többiek
Ha én vagyok a hibás, az a szeretteimet gyötri meg
Oldozz fel könyörgöm! Megbántam mindent tényleg
Lehet hogy a Földre teremtettél, de én már más világban élek
Kedves segget rázó lányok, meg emszí-brigádok
Nekem a szívem van a föld alatt, nektek az intelligenciátok
Én nem arra vagyok büszke, hány lányt kúrtam a héten
Én nem attól leszek boldog, hogyha ott állok a fényben
Én nem attól leszek bátor, ha veszek három grammot
Én nem attól leszek szónok, hogyha üvölteni hagytok
Bocsásd meg, hogy bolond vagyok, ha őrültségre kértelek
Bocsásd meg, ha naiv vagyok, azt is hogyha kétkedek
Bocsásd meg, ha igazam van, azt is hogyha tévedek
Csak összekulcsolt manccsal kérdem hogy erre még mit léphetek?
Asszem semmit, és ti még baromi keveset tudtok
Csak egyszer lennék olyan bátor, hogy mikor állok a peronon ugrok
Azt már nem! Bár csábít a tölgyfakoporsó
De bárhogy is akarod, ez még nem lesz az utolsó...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
Amikor a papírra vetem nincsen minden rendben velem
Bennem az érzések minden percben vadabbak lesznek
Nekem nem kellenek a tesztek, nem kell hogy tönkretesztek
Nesztek: itt van hibám, minden bűnöm, minden vétkem
Érted megtettem mindent, de mi érte az érdem?
Kérdem miért nem érdemlem meg, amiért egy éven át küzdök?
Mikor úgy szeretek valakit, hogy mással nem törődök
Akire nem haragszom akkor se, ha itt hagy kis időre
Csak a halálos ágyamon, egy csókot kapjak tőle
Azt hittem erős vagyok, mégis bőgtem mint egy kis srác
Bennem mégis mit látsz? Csak egy ócska papír-firkászt
Akinek színház lett álma, akinek van pár frankó száma,
Akire vár a magánzárka, akinek elszállt már a vágya, akit...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
Mi atyánk ki vagy a mennyekben én már rég nem hiszek benned
De nem játszom neked a szentet, gyere beszélgessünk egyet
Tegyél rendet körülöttem, legyen mindenki kurva boldog
Ha majd újra gyónok, ígérd meg, hogy nem lesznek már gondok
Sorsok dőlnek össze, meg még van ezer apró gikszer
Hogy egy lány van aki szeret, de ő is megcsalt tízszer
Az elmém zavaros, még egy nyugodt tó tükrében is
Én még a plébánost se érdeklem a gyóntatófülkében kis
Szarházinak hív, közben a faszát veri a sztorimra
És halkan röhög azon, hogy sarokba lettem szorítva
Anyám ordít, hogy az életemmel végre valamit kezdjek
Miközben négy diplomával keres száztizenkét-ezret
Én pedig csak egy senki vagyok, az angyaloknak bábja
De legalább azokat a lakatokat én nem magamnak teszem számra
Ami a szívemet bezárja...ja...Ami a lelkemet bezárja...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
Bocsáss meg! Hisz vétkeztem, mert más vagyok mint többiek
Ha én vagyok a hibás, az a szeretteimet gyötri meg
Oldozz fel könyörgöm! Megbántam mindent tényleg
Lehet hogy a Földre teremtettél, de én már más világban élek
Kedves segget rázó lányok, meg emszí-brigádok
Nekem a szívem van a föld alatt, nektek az intelligenciátok
Én nem arra vagyok büszke, hány lányt kúrtam a héten
Én nem attól leszek boldog, hogyha ott állok a fényben
Én nem attól leszek bátor, ha veszek három grammot
Én nem attól leszek szónok, hogyha üvölteni hagytok
Bocsásd meg, hogy bolond vagyok, ha őrültségre kértelek
Bocsásd meg, ha naiv vagyok, azt is hogyha kétkedek
Bocsásd meg, ha igazam van, azt is hogyha tévedek
Csak összekulcsolt manccsal kérdem hogy erre még mit léphetek?
Asszem semmit, és ti még baromi keveset tudtok
Csak egyszer lennék olyan bátor, hogy mikor állok a peronon ugrok
Azt már nem! Bár csábít a tölgyfakoporsó
De bárhogy is akarod, ez még nem lesz az utolsó...
Lökdöstök ide-oda mint a kis golyót a flipper
Pedig nem vagyok ellenség csak egy galamblelkű nigger
Akit hajt az írás inger, ott a szíve minden szóban
Ha nem hibáztam semmit, én már azt is rég meggyóntam.
2011. március 1., kedd
szeretnék újra kislány lenni, szaladni a fűben, elesni és sírni. szeretnék újra kislány lenni hogy ne fájjanak azok a dolgok, amik most. szeretnék újra kislány és elbújni az oszlop mögé ha olyan jön akivel nem akarok beszélni. szeretnék újra kislány lenni és nyelvet ölteni arra akit nem szeretek. szeretnék újra kislány lenni, és örökre...az is maradni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)