2012. március 8., csütörtök


  Érzem, hogy a kezed a kezemhez ér
Én olvadok Rajtad, mint tűzön a méz
Ha Te vagy a legfényesebb csillag az égen
Én sötétség leszek majd az éjjeli télben
Hogy átkarolva csak rajtam égjen, a fényed mindig elkísérjen
Ha növény leszel, hadd legyek én az a föld
Amiből a tested formát ölt
De ha szomorú leszel, én a könnycsepp Neked
Az arcodra írom a végzetet
És ha rózsa vagy, én a tövis leszek
Egy ilyen zsiványnak az lesz a legjobb szerep...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése