2012. március 17., szombat


 volt,hogy esőcseppek jöttek és hogy vonzottuk a szelet
volt,hogy tudtam, hogy van más is, aki szeret
volt,hogy éreztem az ajkad, láttam csukva volt a szemed
volt,hogy éheztem, mert nem jutott egy napra csak egy szelet
nem tudtam mit tegyek, volt hogy nem tudtam ki vagyok
volt,hogy nem tudtam ki leszek, mindig veled teltek napok
volt,hogy hoztál nekem nyarat, aztán azt követték fagyok
volt,hogy kicsordult a könnyem, közben megszülettek dalok
volt,hogy nem érdekelt semmi, amit jól mondtak a spanok
volt,hogy én voltam a vak, aki mondta ezek vakok
volt,hogy nem tudtalak nézni, ahogy körbevettek tagok
volt,hogy mások mondták, érzik mikor felsírnak a lapok
nem tudtam mit lehet, volt hogy nem tudtam mit hagyok
volt,hogy nem tudtam mit teszek, mindig nevettek a "nagyok"
volt,hogy nem tudtam, mit jelenthet az később, amit rakok
volt,hogy elromlott a csengő, de bekopogtak a bajok
volt,hogy azt hittem, hogy álom, az a sok minden mit adok
volt,hogy nem gondoltam volna, hogy majd másokra is hatok
volt,hogy elvesztettem mindent, amit azt hittem megkapok
volt,hogy rájöttem, hogy kellesz de már semmit nem mondhatok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése