2011. július 28., csütörtök

 Hidd el minden nélküled eltöltött percemet százszor átgondoltam,
remélem érezted minden egyes szavamban, miket ki sohasem mondtam.
Hiába indul két ember egyszerre el, ha valamelyik megtorpan.
Mindenki barát, míg fent vagy, ám ha egyszer csak lent, kevés marad a gondban...
Ezért is mondtam, itt napról-napra élned kell, én szeretlek és óvlak,
de önmagadtól már én sem védhetlek meg, remélem hiszel a sorsban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése