Nem bírod tagadni hisz látszik rajtad, szereted a jelent,de hiányzik a múltad!

 Néha még reménykedem, hogy újra kezdhetjük, hogy felhívsz és azt mondod nem bírod nélkülem . De ez csak kósza ábránd és rájövök, hogy ez soha nem fog megtörténni. Rám törnek az emlékek és a féltve őrzött álmok, mikor azt mondtuk egymásnak ' soha nem akarlak elveszíteni' . Mondd hova lett ez a két ember ? Mi lett belőlünk ? Hova lett a sok álom? ... Ha szeretjük egymást, miért kell külön utakon járnunk? ..

 Te vagy a fény az éjszakámban
Amit minden nap újra gyújtasz, ha rám nézel
Csak egy kép maradt velem az üres szobában
Én minden nap ugyan úgy várlak
De téged más ölel.

 Hidd el minden nélküled eltöltött percemet százszor átgondoltam,
remélem érezted minden egyes szavamban, miket ki sohasem mondtam.
Hiába indul két ember egyszerre el, ha valamelyik megtorpan.
Mindenki barát, míg fent vagy, ám ha egyszer csak lent, kevés marad a gondban...
Ezért is mondtam, itt napról-napra élned kell, én szeretlek és óvlak,
de önmagadtól már én sem védhetlek meg, remélem hiszel a sorsban.

 Hamar belekóstoltam az éjszaka főztjébe, kamaszos mosollyal hörpintve a töménybe.

 Nekem te ne papolj, tudom milyen kemény az élet, darabokra tört szívből többet én már nem kérek! Hevertem úgy a padlón, mint kisgyermek eldobott játéka, tudod, egyetlen egy dolog van, ami kitart mindenki mellett: a saját árnyéka..

 Sokféleképpen nézhetsz az emberekre. Felnézhetsz rájuk, lenézheted őket, és keresztül is nézhetsz rajtuk. De elég néhány keményebb lecke az élettől, és megtanulhatod, hogy valóban is lásd őket, ne csak nézd..

Túlléptük a 6000-es nézettséget! 

Köszönöm nektek! ♥

 Mint cicának nincsenek nagy igényeim, csak annyi, kérlek szeress... de minden szőrszálamat külön is, ha lehet! :$

aki szeret, annak fickándozik a szíve. annak az élete színes és süt a napja. (:

Mondd azt, hogy sohase féljek, mondd azt, a tűz el nem éget, mondd azt, hogy semmi se fájhat, mondd azt, hogy vársz, míg megtalállak. Hazudj még nekem..

Könnyek között gondolok rád újra,s jól tudom nem jössz hozzám vissza...

 Ha úgy érzed semmi se sikerül, és egyedül vagy, gondolj a szép percekre, az elmúlt boldogságodra, és arra is gondolj, hogy már érezted így magad, és utána jött a boldogság, viseld büszkén a szomorúságot is utána úgy is minden helyre jön.

Akárhányszor megkérdezi valaki hogy mi a baj? Annyiszor törik újra és újra darabokra a szívem...

 Fáj a fejem,a szívem túl nagy
És nem tudom, nem tudom hol vagy
Forog a világ, elfolyik minden
Nekem senkim, de senkim sincsen

 Érzem nincs mit mondanom,
ennyi nincs több alkalom,
a percet számolom.
Bárcsak egyszer értenéd,
mennyi felhő gyűlt köréd,
úgy rohannék feléd.
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még.

 Vannak olyan érzelmek, amelyeket egy lány sohasem fejezhet ki szavakkal, de bármilyen erős legyen is, elárulja a könnyeivel...

 A szív darabokra hullása nem olyan hangos dolog, mint egy bomba felrobbanása. Sőt, gyakran olyan nesztelen, mint egy madártoll lehullása.. de akkor miért ilyen fájdalmas? Mert más nem hallja igazán.. téged kivéve.

a szemed takard el és úgy számolj el egész százig
én meg a korlát mögött bújok el úgy,hogy csak a szívem látszik
és onnan fogod tudni azt hogy én vagyok az egyetlen ember
akivel jó lenne egyszer

A lelkem a lehetetlent akarja, az eszem azt mondja, ezt nem szabad. S a
szívem majd megszakad. Telnek a percek, órák, napok, és nekem egyre
jobban fáj. Az idő múlásával egyre rosszabb Nem keres, mintha
elfelejtett volna, és én olyan hülyén érzem magam. Még mindig várok arra
hogy visszatérjen. Holott ez már lehetetlen. A lemondás az egyetlen
esélyem.

 Várni kell, ha valami késik, tűrni kell, ha valami rossz, sírni kell, ha szívünk vérzik, remélni kell, ha biztat a sors, emléket őrizni kell, ha szép, feledni akkor is kell, ha nehéz.

 Olyan ember vagyok, aki sosem tudna elhagyni senkit, sosem tudna elszakadni senkitől, nem tudna elmenni mindent hátra hagyva! Olyan ember vagyok, akit mindenki elhagy, mindenki eltaszít magától, akivel senki sem törődik. Olyan ember vagyok. . .aki, senkinek sem fontos!

 Ne mondj semmit. Elég, ha rám mosolyogsz. Elég, ha rám nézel. Úgy igazán. És ennyi pont elég. A szívemben maradsz és pont.

Kíváncsi lennék van e olyan ember, akivel miután összeveszek nem beszél ki hanem azt mondja: a francba hiányzik ..

 Felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen előidézem az emlékeket - és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?

 Sosem fogod megérteni, hogy miért fáj ennyire nekem,Mert nem te vagy az, aki sír,Nem te vagy az, akit magára hagytak,Nem te vagy az, aki túlságosan szeretett,Nem te vagy az, aki olyan emberhez ragaszkodik,aki már elhagyta...
 

 Szeretlek, tudd meg, hiába titkolom,
A lakat zárva, de a kulcsát itt hagyom.

 Távol vagy, de én várok rád,
Bízz bennem, ha ezt álmodnád.
Neked egy titok vagyok, amit megfejthetsz,
Ha akarod a szívedben elrejthetsz.
Kettőnknek nem elég száz év sem,
Soha nem felejtem, amit átéltem.
De mit mondhatnék ebben a pár sorban?
Hogy a szíved az enyémhez láncoljam...

 Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy.. de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla...

 Kell még egy perc, hogy elmondjam mit érzek,
Hogy mióta elmentél, már semmit nem érek,
Semmit nem értek, de ugyanúgy remélek,
Mert minden este feltörnek az emlékek.
A közös órák, ahogy szemembe néztél,
Ahogy magadhoz öleltél úgy éreztem, szerettél.
Nevettél velem, megfogtad a kezem,
Elhitetted: örökké itt leszel nekem.